Interj¨² S¨¢gi Gy?rgy t?rt¨¦n¨¦sszel, a Frakn¨®i Vilmos R¨®mai kutat¨®csoport tagj¨¢val
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
Mit kell tudni a kötet keletkezésér?l? Milyen el?zményei vannak a könyv megszületésének?
El?ször is köszönöm szépen a lehet?séget, azt, hogy most itt lehetek. A Fraknói Kutatócsoport szóban forgó kiadványa szeptember elején jelent meg a budapesti katolikus egyetem támogatásával. ?A kalocsai érsekség évszázadai¡± címet viseli. Immár évtizedes múltra megy vissza, hogy a Fraknói Kutatócsoport szervezésében nyári akadémia kerül megrendezésre rendszerint augusztus hónap elején. Ez egy vándorakadémia, els?sorban jelenlegi és egykori pázmányos hallgatók számára szervezzük. Többesetben is el?fordult, hogy a helyszínként megjelen? egyházmegye története került terítékre a programban, így Egerben és Gy?rben is. 2023 augusztusában Kalocsán volt az immáron IX. Fraknói Nyári Akadémia. Az ekkor elhangzott egyes el?adások tanulmánnyá formált változataiból született meg ez a könyv. Szerkesztését Kanász Viktor kollégámmal közösen végeztük. E munka eredményeként tarthatjuk immáron kezünkben a Gondolat Kiadó gondozásában és Tusor Péter professzor úr sorozatszerkesztésében minap megjelent kötetet: ?A kalocsai érsekség évszázadait¡±.
Beszélhetünk ez esetben valamilyen féle egyházmegyetörténet-írásról?
Valóban a Fraknói Kutatócsoport f? kutatási mezsgyéjén a vatikáni kutatások foglalnak helyet. Ezen kívül azonban profiljának másik fontos területét a magyar egyházmegyék történetének feltárása és bemutatása jelenti. Innen nézve tehát valóban egyházmegyetörténet-írásra törekvésr?l beszélhetünk jelen esetben is. Hajdanán, a 19¨C20. század fordulóján Fraknói Vilmos és Lukcsics József munkájának köszönhet?en láttak napvilágot a Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis nagyszabású kötetei, melyek a kiindulópontját jelentették hazánkban a szakszer? egyházmegye-történet kutatásának és m?velésének. A beszélgetés tárgyát képez? kötet esetében, természetesen egy tanulmánykötetr?l van szó, ami nem helyettesítheti a kalocsai érsekség történetének monografikus bemutatását, de remélhet?leg, részleteiben így is hozzájárul ahhoz, hogy a már több mint ezeresztend?s, Szent István-i alapokon nyugvó kalocsai egyház történetét mind jobban megismerje mind a történész szakma, mind pedig az érdekl?d? olvasó.
Tartalmukat tekintve milyen írások kerültek a kötetbe?
Kilenc tanulmányt tartalmaz, középkortól a 20. századig egyaránt található benne olvasni való. Tusor Péter el?szavát követ?en négy fejezetbe lett bontva a kilenc szerz? írása. Arra itt most nincs lehet?ség, hogy mindegyikr?l említést tegyek. Az érdekl?d? hallgató a kutatócsoport oldaláról () letöltheti az egész könyvet. Annyit jegyezzünk meg, hogy az egyes írások változatos megközelítéseken keresztül mutatják be a kalocsai érsekség történelmét. Az egyháztörténet többek között egyaránt keveredik a politikatörténettel, köztörténettel, kodikológiával és m?vészettörténettel. Kett? munkát emelek most ki. Az els?ként példaként a saját tanulmányomat hoznám fel, mely a Glattfelder Gyula és Gr?sz József kinevezése a kalocsai érseki székbe (1942/1943) címet viseli. Vatikáni és magyarországi forrásokat egyaránt felhasználtam megírásakor. Szegedi kutatásom során nem várt öröm ért, ugyanis el?került a tudomásunk szerint eredetiben fennmaradt egyetlen bulla, ami Gr?sz kalocsai kinevezésére vonatkozik. Ennek címzettje Glattfelder volt, mint a szuffragáneus Csanádi Egyházmegye püspöke. Sajnos a Gr?sznek, ill. a kalocsai f?káptalannak szóló bulláknak csak géppel írt átiratuk és fordításuk van meg. A korszak vatikáni forrásainak kutathatóvá válásának köszönhet?en Gr?sz kalocsai kinevezésének hátterébe is sokkal jobb a rálátásunk immár. Lakatos Adélnak Császka György kalocsabácsi érsek elfeledett m?gy?jteménye cím? tanulmányát emelném ki itt még példaként. Rendkívül alapos és szerteágazó kutatómunka során rekonstruálta a korábbi szepesi püspök, utóbb kalocsa-bácsi érsek tetemes m?gy?jteményének összetételét. Így az eddig még a szakirodalom által sem említett 1905-ben nagyrészben elárverezett ¨C a kortársak által is méltatott ¨C gy?jtemény összetétele vált ismerté.
Itt is megemlékezve Fraknói Vilmos halálának idei centenáriumáról, legyünk bizakodók hogy ahogyan eddig is id?r?l id?re születtek az egyházmegyetörténet-írást el?mozdító és tovább viv? munkák úgy ezután sem marad ez a kutatási terület sem parlagon. Jelen kötet esetében is remélhet?leg elmondható lesz, hogy valamelyest átmenetileg enyhíti az eleddig a kalocsa-bácsi érsekség történetét felölel? monografikus feldolgozás hiányát, amire korábban utaltam is.
