A Szentatya p¨¢puai iskol¨¢s gyerekeket k?sz?nt?tt: A mi ?r?m¨¹nk csak a szereteten m¨²lik!
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
A ?Miért nem vagyok olyan, mint a többiek?¡± els? kérdésre a pápa így felelt: Mert egyikünk sem olyan, mint a többiek, mert mindannyian egyediek vagyunk Isten el?tt! Mindnyájunknak olyan szerepe és küldetése van a világon, amit senki más nem tud betölteni és ami ¨C még sok nehézség ellenére is ¨C egyúttal tengernyi örömet ad, mindenkinek más és más módon. A béke és az öröm mindenkié. Nekünk mindnyájunknak vannak korlátai, vannak dolgok, amik nehezen mennek, vagy amit nem is tudunk megcsinálni, de a boldogságunk nem ett?l függ.
A mi örömünk nem függ másoktól, a mi örömünk csak a szereteten múlik!
Azt sokkal inkább az a szeretet határozza meg, amit beleadunk abba, amit csinálunk, adunk és kapunk. Szeretetet adni mindig és tárt karokkal fogadni azt, akik szeretnek minket. Ez a legszebb és legfontosabb dolog az életünkben, bármilyen állapotban és minden ember számára... még a pápának is. A mi örömünk nem függ másoktól, a mi örömünk csak a szereteten múlik!
?Hogyan tehetjük szebbé és boldogabbá a világunkat?¡± ¨C hangzott a második kérdés. Ugyanazzal a ?recepttel¡± ¨C jött a pápa válasza ¨C vagyis nap mint nap megtanulni teljes szívb?l szeretni Istent és másokat! Törekedjünk megtenni mindent ¨C még az iskolában is ¨C amit csak lehet, hogy a legjobb módon tanuljunk és kötelezzük el magunkat minden lehet?ségben, amely javunkat szolgálja. Példaként a pápa az ugrásra kész macska igyekezetét hozta, mely minden erejével és izmával koncentrál, így mi is minden er?nket összpontosítsuk Jézus szeretetére, akiben a testvéreinkkel találkozunk az utcán. Így senki nem lesz ?teher¡±, mindnyájan Isten szép ajándékai vagyunk, kincsek egymás számára! Végül azt kérte t?lük, hogy mindig tartsák égve a lámpát, a remény jelét mindazoknak, akikkel találkoznak.
