杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán        

Az átmeneti igazságosság a válság utáni helyzetet orvosolja      

A Szentatya üzenetében fogalom-tisztázásul a spanyol jogi értelmezési szótárt hívja segítségül, mely szerint ?az átmeneti igazságosság a megbékélés és a demokrácia el?mozdítása érdekében olyan konfliktus vagy elnyomás után elfogadott jogi és politikai intézkedések összessége, amelyben az emberi jogok tömeges megsértése történt; magában foglalja a vádemeléseket, az igazságügyi bizottságot, a jóvátételi programokat és az intézményi reformokat”.   

Történelmi példa Kolumbusz idejéb?l

A múltból való tanulás és a gyakran fájdalmas tapasztalatok újragondolása arra késztet, hogy összefügg? értelmes válaszokat adjunk a jelenlegi kihívásokra, és keressük azokat az utakat, amelyek megszilárdítják a haladást a béke, a szabadság és az igazságosság útján. A pápa mai vonatkozás helyett egy olyan történelmi eseményre utal, amely Kolumbusz els? amerikai útja során történt. Arra a hírre gondol, amely Kasztíliai Izabellához jutott a bennszülöttek rabszolgaként való eladásáról. Az említett definíció értelmében konfliktus és elnyomás helyzete állt el?, melyben tömegesen megsértették az emberi jogokat, amire a spanyol Korona azonnal intézkedések sorát vezette be, mely aztán az emberi jogok modern nyilatkozatainak csírája lett. A Szentatya végül három szempontot adott megfontolásra.

A történelem nem tér vissza

El?ször is a történelem nem tér vissza, tehát ezekb?l a konkrét helyzetekb?l kell kiindulnunk, anélkül, hogy áltatnánk magunkat, hogy majd minden visszatér a régi kerékvágásába. Amerika és Európa sorsa az volt, hogy találkozzanak. Ezért az ilyen típusú eseményeket, még ha azok durva válságok is voltak, úgy kell értelmeznünk, hogy valami gyümölcsöt is teremjenek és a mi emberi felel?sségünk, hogy ez meg is valósuljon. Igaz, vannak helyzetek, melyben az er?szak soha nem igazolható, de legyen szó forradalomról, rendszerváltásról, invázióról, nem lehet csak panaszkodni, hogy mi az igaz, bár haszontalan, hogy ?ilyennek nem szabadna megtörténnie”, hanem átfogóan kell tekinteni e kihívásokat, hiszen az egység felülmúlja a konfliktust.

Azonnal adjunk választ!

A második feladat az azonnali válasz. A jog ereje, amelyet Izabella királyn? képviselt, nem is csak úgy, mint az egyik fél politikai tekintélye, hanem mint azok erkölcsi lelkiismerete is, akik tudták, hogy Isten el?tt felelniük kell tetteikért, bátor, újszer? és határozott megoldásokat kényszerít ki. Ezeknek az emberi igazság szívéhez kell igazodnia: legyenek azok engedmény nélküliek, de adjanak jóvátételt – akár saját költségen, hozzon intézményi reformokat és írja el? a rabszolgaság betiltását, valamint az áldozatok alapvet? jogainak tiszteletben tartását proaktív módon és átfogó jelleggel.

Számoljunk a nehézségekkel!

Végül a harmadik tanulság az, hogy ezeknek a rendelkezéseknek hatékony és konkrét alkalmazása nem lesz mindig könny? és nem is motiválja ilyen magas szellemiség. Noha Izabella papíron, tehát írásban óriási lépést tett a két nép kapcsolatában, és nagylelk?en, bár egyoldalúan, felajánlott mindent, ami t?le tellett, az újonnan megismert népeknek, hogy megteremtsék az integráció tereit, de feszültségek mindig is léteztek. A valóság arra tanít bennünket, hogy egy szerz?dés, egy aláírás, egy törvény holt bet? marad, ha nem gondoskodnak el?re a szükséges eszközökr?l, azért, hogy a leírt szöveg komolyan, józan ésszel és türelemmel végzett munka által ne csak a fülekhez jusson el, hanem azok szívébe is, akiknek szánták.

Ferenc pápa végül üzenete végén reméli, hogy ez a történelmi lecke hasznos lehet és kéri a szerz?ket, hogy legyenek bátrak, eltökéltek, szilárdan támaszkodjanak Istenre az igazságosság megvalósításában, hogy feltárják a kölcsönös megértés és a testvériség útjait, hogy az integráció új tereit teremtsék meg és hogy építsék ezt a szép Földet, ami nem utópia, hanem felel?sség.