Ferenc p¨¢pa az egyh¨¢zi ¨¦let k¨¦pvisel?ihez: A sz¨ªvek h¨ªdjaival kapcsol¨®djatok egym¨¢shoz!
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
A Nagyboldogasszony székesegyház a 11 millió lakosú Jakarta Merdeka f?terén áll, szemben a hatalmas Istiqlal mecsettel, melyeket a tér alatt alagút köt össze, és ami jelképesen is kifejezi az indonéz alkotmány vallásbékét hirdet? szándékát. Ferenc pápa az indonéziai egyházi élet képvisel?ihez intézett beszédének három kulcskifejezését az apostoli látogatás mottójából vette: hit, testvériség és együttérzés, melyek visszatükrözik a hagyományos Pancasila nemzeti alapgondolatot.
A hit ajándék, mint a természeti szépségeiben b?velked? Indonézia gazdagsága
A Szentatya a hit tartalmát elemezve annak ajándék jellegére utalt. A természeti szépségeiben, növény és állatvilága gazdagságában oly el?kel? ország könnyen büszke, s?t önhitt is lehetne minderre, ha önmagát csak felületesen szemlélné. Ám egy mélyebb tekintet azt mutatja, hogy ez a hatalmas ország az utolsó talpalatnyi földig ajándék, mégpedig az Atya ingyenes szeretetének a jeleként. Ha pedig erre a gazdagságra a gyermek alázatos szemeivel tekintünk, akkor az segít abban a hitben, hogy magunkat kicsiknek és szeretettnek lássuk és hogy a hála és felel?sség érzését ápoljuk magunkban.
A testvériség szeretet-szálainak sz?ttese kössön össze benneteket!
A testvériség kulcsszavának mélyebb megértéséhez a pápa egy huszadik századi költ?t idézett, aki szerint testvérnek lenni azt jelenti, épp azáltal szeretjük egymást, hogy ?oly különböz?nek ismerjük magunkat, mint két csepp víz¡±. Hiszen nincs két egyforma vízcsepp és még két ikertestvér sem teljesen egyforma. Megélni a testvériséget azt jelenti, hogy a sokféleségünkben elfogadjuk és egyenl?nek tartjuk egymást. Ez pedig nagyon is jellemz? Indonézia hagyományára, amely az ?t alkotó és körülvev? különféle valóságok iránti nyitottságban nyilvánul meg kulturális, etnikai, társadalmi és vallási szinten, értékeli mindenki hozzájárulását, miközben nagylelk?en odaadja a magáét. Ez azért is fontos, mert az evangélium hirdetése nem azt jelenti, hogy az ember a saját hitét rákényszeríti vagy szembeállítja mások hitével, hanem nagy tisztelettel és testvéri szeretettel bárkivel megosztja a Krisztussal való találkozás örömét. Ahogy Rina n?vér a hozzászólásában jelezte, hogy szeretnék lefordítani a Bahasa Indonesia, vagyis az ország hivatalos nyelvére az Isten Igéjén túl az egyház tanításait is. Vagy ahogy azt Nicholas hitoktató említette, aki a katekéta küldetését a partokat összeköt? híd képével fejezte ki. A pápát ez a kép mélyen megérintette, mert hiszen milliónál is több híd köti össze az itt lakó embereket. Egy másik szép képe a testvériségnek a szeretet-szálak sz?ttese, mely átszeli a tengert, legy?zi az akadályokat, átölel minden sokféleséget és így mindenkit ?egy szívvé és egy lélekk顱 tesz.
Az együttérzés által közel kerülünk egymáshoz, mindenkihez
A testvériséghez hasonló együttérzés azonban nem valamiféle alamizsnaosztás felülr?l, hanem éppen ellenkez?leg, közel kerülés egymáshoz, minden akadály nélkül, ami gátolna minket a másikhoz lehajlásban. Ennek jegyében vállalják álmaikat és vágyaikat a megváltás és az igazságosság iránt, gondoskodó és együttm?köd? módon ?ket is vonják be a ?háló¡± kitágításához. Ne féljenek az együttérzést?l, mert az nem a gyengeség jele, hanem éppen általa látjuk még reálisabban a világot.
Sz?z Mária a testvériség, a befogadás és az együttérzés képe
Záró gondolatát a pápa a székesegyház kapujáról vette, mely máriás jelleggel jól összefoglalja a mondanivalóját. A csúcsíves kaput középen egy oszlop tartja, melynek tetejére egy Sz?z Mária szobrot helyeztek, így az Istenanyja mindenekel?tt a hit modellje, miközben jelképesen fenntartja az kicsi ?igenjével¡± az egyház épületét. Törékeny teste, amely az oszlopra, a Krisztus Sziklára támaszkodik, úgy t?nik, valójában magán viseli az egész építmény súlyát, mintha azt mondaná, hogy az ember munkája és elméje önmagában nem lenne képes azt megtartani. Mária ekkor mint a testvériség képe jelenik meg a befogadás gesztusával a kapu közepén mindazoknak, akik be akarnak oda lépni. És végül Mária az együttérzés képe is, aki ?rzi és védi Isten népét, amely örömeivel, bánataival, nehézségeivel és reményeivel gy?lik össze az Atya házában. A Szentatya felidézte Szent II. János Pál pápa 1989-es látogatásnak egyik szép gondolatát, mely a 96-os zsoltárt idézte ?örüljön minden sziget¡± és ennek jegyében tegyenek tanúságot a feltámadás örömér?l, hogy még a legtávolabbi szigetek is ?örvendezhessenek¡± az evangélium hallatán. Végül Ferenc pápa ismét lelkükre kötötte, hogy folytassák tovább er?s küldetésüket a hitben, nyitottan mindenki felé a testvériségben és közel mindenkihez az együttérzésben.
