杏MAP导航

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

V. Márton pápa alapította 1425-ben

V. Márton pápa 1425. december 9-én adta ki a ?Sapientie immarcessibilis”, ?Hervadhatatlan  bölcsesség” kezdet? bulláját, mely mintegy válaszként született a Brabanti Hercegség f?városa, Leuven, illetve IV. János, Brabant herceg és a város papsága egyetem alapításáért folyamodó kérésére. Kezdetben az egyetem négy karból állt: bölcsésztudományi, kánonjogi, polgári jogi és orvosi karok. Hét évvel kés?bb 1432-ben a pápa engedélyezte a teológiai fakultás létrehozását is. Alig egy évszázaddal alapítása után az egyetemnek már mintegy 2000 hallgatója volt és köztük oly nagy elmével is büszkélkedhetett, mint a jeles rotterdami Erasmus, aki 1516-ben Leuvenben jelentette meg angol humanista barátjának, Morus Tamásnak ?Utópia” cím? híres m?vét. Egy évvel kés?bb ? alapította meg a leuveni egyetemen, ?az új tudás európai iskolájában” a Collegium Trilingue-t, a háromnyelv? kollégiumot a görög, a latin és a héber nyelv tanulmányozására. Az egykori leuveni diák nevét visel? mai Erasmus-program az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, mely mostanáig több mint 2,5 millió egyetemi hallgató külhoni tanulását tette lehet?vé Európában, köztük sok magyar diák éppen leuveni jelenlétét is.

Híres könyvtára kétszer is leégett

Az egyetem tanárai jelent?s részt vállaltak a reformációra adott mértékadó katolikus válasz megteremtésében. A francia forradalom er?i 1797-ben – saját meghirdetetett eszméjük, a ?ratio”, a felvilágosodott ész ellenében felszámolták az egyetemet, ám a belga püspökség 1834-ben újjáalapította. Az egyetem híres könyvtára az els? világháború német inváziója során 1914-ben leégett, de amerikai pénzb?l újjáépítették, ám a sok nemzet adományozása révén ismét kib?vített könyvtár 1940-ben ismét háborús t?zvész áldozata lett.

Az egyetem kettéválása flamand és vallon részre

A Leuveni Katolikus Egyetem alapításától fogva egységes intézmény maradt egészen 1968-ig, amikor is két különálló egyetemre oszlott: a flamand nyelv? egyetemre (Katholieke Universiteit Leuven) a régi leuveni belvárosi székhelyén és a francia-vallon  nyelv? egyetemre (Université Catholique de Louvain) az újvárosban, Louvain-la-Neuve-ben, mely körülbelül 24 km-re dél-délnyugatra fekszik Leuvent?l. Mára a leuveni egyetem egy óriási kutatóközponttá vált, mely nagyarányú fejlesztések révén egyike Európa els? tíz egyetemének, a maga több mint 60 000 hallgatójával és 10 000 oktatójával.

Az egyik legértékesebb nyelvemlékünkre, az Ómagyar Mária-siralomra itt leltek rá 1922-ben

A Leuveni Katolikus Egyetem legismertebb magyar kapcsolata egyik legértékesebb nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom, melyet 1922-ben, vagyis még a flamand és a vallon rész szétválása el?tt fedeztek fel az egyetemi könyvtár anyagában, az ún. Leuveni Kódexben. A szétváláskor páros-páratlan katalógus-számbeli szétválasztás útján a kódex a vallon részhez került. Minthogy a kiváltására szánt csereanyag magyar részr?l a flamand könyvtár számára gy?lt össze, ezért Muzslay István jezsuita tanár, az egyetem híres közgazdaságtan professzora – a Pápai Társadalomtudományi Akadémia tagja – el?ször visszacserélte a könyvet a flamand könyvtár számára, majd végül a flamand könyvtár cserélte el az Országos Széchényi Könyvtárral.

Híres diákjai közt pápák és Nobel-díjas tudósok

A Leuveni Katolikus Egyetemen híres személyiségek tanultak, mint például Adriaan Florenszoon Boeyens, a kés?bbi VI. Adorján pápa, az említett Rotterdami Erasmus humanista tudós, Rembert Dodoens botanikus, Justus Lipsius holland jogfilozófus és filológus, Gerardus Mercator térképész, Andreas Vesalius németalföldi orvos, anatómus, akit a modern anatómia megteremt?jének tartanak, a 17. századi Cornelius Jansen, a róla nevezett janzenizmus nev? lelkiségi iskola alapítója, a 20. századból Christian de Duve biológus, a fiziológiai és orvostudomány 1974-es Nobel-díjasa,

a liberális felfogású Edward Schillebeeckx domonkos teológus, a perui Gustavo Gutierrez teológus, a felszabadítási teológia megalapozója, Georges Lemaître csillagász, az ?srobbanás-elmélet megalkotója és a Kapuvárról származó bankár, t?kepiaci szakért?, ?az euró atyja”,  Lámfalussy Sándor.