A p¨¢pa az olaszorsz¨¢gi afg¨¢n k?z?ss¨¦ghez: a p¨¢rbesz¨¦d kult¨²r¨¢j¨¢val a b¨¦k¨¦s egy¨¹tt¨¦l¨¦s¨¦rt
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
A háborús körülmények miatt nehéz volt az afgán lakosságnak nyugodt, szabad és békés életet élnie
Afganisztán az utóbbi évtizedekben bonyolult és drámai történelmet élt meg, melyet egymást követ? véres háborúk sora jellemzett. Ilyen körülmények közt nagyon nehéz volt a lakosságnak nyugodt, szabad és békés életet élnie. A háborúskodás miatt sokan vesztették életüket, mások pedig hazájuk elhagyására kényszerültek ¨C kezdte beszédét a pápa. Az afgán társadalmat, miként a szomszédos Pakisztánt is közösen jellemzi, hogy sok nemzetiség alkotja, melyek mindegyike büszke kultúrájára és hagyományaira. Ez a sokféleség azonban a sajátosság védelme helyett sokszor alkalom a diszkriminációra és a kirekesztésre, s?t az üldözésre is. Mindez különösen is érvényes a Pakisztánnal szomszédos ?lyukacsos¡± határra, ahol számos etnikum és vallás él és találkozik egymással. A pápa szerint a vallásnak, természeténél fogva hozza kellene járulnia a szembenállások keser?ségeinek enyhítéséhez és olyan tereket kellene teremtenie, melyekben egyenl?képpen elismerik egymás értékeit. Mégis, a vallást sokszor manipulálják és eszközként hasznosítják és olyan célokra használják, melyek idegenek a természetét?l. Ennélfogva nélkülözhetetlen, hogy mindenkiben érlel?djék a meggy?z?dés, hogy Isten nevében nem lehet megvetést, gy?löletet és er?szakot szítani.
Továbbra is munkálkodjanak a vallási harmónia el?mozdítására irányuló nemes szándékaikon!
A Szentatya ezért arra biztatja az afgán közösséget, hogy továbbra is munkálkodjanak a vallási harmónia el?mozdítására irányuló nemes szándékaikon, hogy legy?zzék a különböz? vallások közötti félreértéseket és ezáltal a bizalomteljes párbeszéd és béke útját tudják építeni. Ez korántsem egyszer? út, amely olykor kudarcot szenved, de mégis ez az egyetlen lehetséges út, amelyet kitartóan és következetesen kell követni, ha valóban jót akarnak tenni a közösségnek a béke szolgálatában.
Az Emberi Testvériség dokumentuma szellemében
Ferenc pápa végül az Al-Azhar nagyimámjával 2019. február 4-én aláírt Emberi Testvériség dokumentumára utalt, mely leszögezi, hogy?a vallások soha nem szítanak háborút, nem ösztönöznek gy?löletre, ellenségeskedésre, széls?ségességre, sem er?szakra vagy vérontásra. Ezek a csapások a vallási tanítástól való eltérésnek, a vallások politikai használatának, valamint bizonyos hív? emberek torz vallásértelmezéseinek a következményei, akik visszaéltek a vallásos érzelmeknek az emberek szívére gyakorolt ??befolyásával, hogy olyan dolgokra vegyék rá ?ket, melyeknek nincs közük a vallás igazságaihoz¡±. Éppen ezért kéri, hogy sz?njön meg a vallások eszközként hasznosítása gy?lölet és er?szak keltésére. Az Emberi Testvériség dokumentuma pontosan az Istenbe vetett hit révén született, aki az embereket testvérként teremtette meg, és ?nem akarja, hogy az ? nevét emberek terrorizálására használják¡±. A vallás szerepér?l elmondottak hasonló módon vonatkoztathatók az etnikai-nyelvi-kulturális különbségekre, amelyek kezeléséhez ugyanúgy szükséges ?a párbeszéd kultúrájának útként való elfogadása, a közös együttm?ködés és egymás kölcsönös ismerete. Végül Ferenc pápa a mindenható és irgalmas Isten segítségét kérte a kormányok és a lakosok számára egy olyan társadalom felépítésében, ahol mindenkit egyenl? jogokkal rendelkez?, teljes jogú állampolgárként ismernek el és ahol mindenki a saját szokásai és kultúrája szerint élhet, mindenki jogait figyelembe vev? keretek között, visszaélések és diszkrimináció nélkül.
