杏MAP导航

Elena Dini / Somogyi Viktória – Vatikán

?Ezt a napot augusztus közepén az Egyházban az ?si történelmi-liturgikus hagyomány szerint Mária, az Úr Jézus Anyja húsvéti misztériumának tiszteletére szentelik; ezt az ünnepet Sz?z Mária tranzitusa, vagy Mária elszenderedéseként, vagy közismertebb nevén mennybevételeként is ismerik” – kezdte a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend nagymestere, Fernando Filoni bíboros augusztus 15-én a jeruzsálemi Dormitio bencés apátságban elmondott szentbeszédét. E szent hely apátjának, Nikodemus Schnabel bencés atyának a meghívására érkezett a Szentföldre, hogy vezesse az ünnepi szertartást. Filoni bíboros magával vitte – ebben a földünk számára összetett és tragikus id?szakban – a Szent Sír Lovagrend 30 000 lovagjának és dámájának béke intencióit, valamint egy rábízott imát XIV. Leó péteri szolgálatának kezdetére, akinek a bíboros elindulása el?tt levelet írt, és akinek a szándékaira szentmisét celebrált a Szent Sír edikulájában.

Filoni bíboros szentmiséje a Szent Sír bazilikában Jeruzsálemben

Hogyan érint minket Mária mennybevétele?

1950-ben XII. Pius pápa kihirdette Mária mennybevételének dogmáját, amely szerint dics?séges tranzitusa során Mária teste ?nem szenvedett romlást”, és testtel-lélekkel együtt felvétetett a mennybe. ?Hihetjük tehát” – jelentette ki a Lovagrend Nagymestere –, ?hogy Mária Húsvétja az Úr Jézus Húsvétját követi.” Ezután egy világos kérdést tett fel a jelenlév?knek, akik határozottan kevesebben voltak, mint általában szokott lenni Jeruzsálemben, ahonnan most hiányoznak a zarándokok: ?Mit ad hozzá Mária mennybevétele az utunkhoz, az életünkhöz? Milyen értelemben érint minket? Ez egyszer?en csak egy ?egyháztan”, vagy valami mást is jelent?” – kérdezte Filoni bíboros. ?Válaszul” – folytatta –, ?szeretnék visszatérni XVI. Benedek pápa egy gondolatára, aki egy augusztus 15-i ünnepi prédikációjában a Nagyboldogasszony hármas dimenziójáról beszélt: Márián keresztül látjuk, hogy Isten helyet ad magában az emberiség számára; Isten nem zárkózik el önmagába, nem közömbös az emberiséggel szemben; Mária, mint Szent Láda, elhozza Isten jelenlétét az emberiség számára; és az emberiségben lehet hely Isten számára.”

Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmise a Szent Sír bazilikában

Schnabel apát: A testnek és a léleknek elpusztíthatatlan jöv?je van Istennel

Nikodemus Schnabel apát, aki egyben a Szent Sír Lovagrend egyházi lovagja is, jelenleg nemcsak Filoni bíborost látja vendégül, hanem egy kis csoport fiatalt is, akik a szerzetesi élet felfedezésének és a megkülönböztetés id?szakát élik. Ez a kicsi, de jelent?s csoport fontos jelenlét egy lesújtott földön, amely várja a zarándokok visszatérését, akik – különösen a szent helyeken és a zarándoklatok szolgálatában álló helyi keresztények számára – nagyon szükséges támaszt jelentenek a hitben, valamint gyakorlati és gazdasági életükben. ?A szenvedés jelenlegi óceánjában” – mondta a bencés apát – ?véd?szentünk ünnepe olyan, mint egy nyári Húsvét, amely reményt ad egy olyan id?szakban, amikor az emberek testben és lélekben gyötr?dnek, azt ünnepeljük, hogy testünknek és lelkünknek elpusztíthatatlan jöv?je van Istennel. Amit Isten Máriáért tett, az mindannyiunk számára a remény ígérete.”

Sz?z Mária mennybevételének ünnepén Filoni bíboros vezette az ünnepi szertartást

Filoni bíboros: Nyíljanak meg a sírok, ahova az emberiség eltemette lelkiismeretét

Filoni bíboros ezekben a napokban meglátogatta Jeruzsálem latin pátriárkáját és a Szent Sír Lovagrend nagyperjelét, Pierbattista Pizzaballa bíborost, és egy rövid magánzarándoklatot is végez, hogy imádkozzon Betlehem, Názáret és a Galileai-tó szenthelyein. Homíliája végén hangsúlyozta: ?Nagyon szomorú napokat élünk a Szentföldön a gy?lölet és a harag miatt, amely elvakítja azok elméjét és szívét, akik politikai, társadalmi és vallási tetteikkel felel?sek érte. E gy?lölet és harag miatt ölnek, pusztítanak és semmisítenek meg embereket példátlan er?szakos cselekményekkel. […] Mária, e Szentföld kiválasztott leánya, nyissa meg a népekért felel?sök szívét és elméjét, és járjon közben Fiánál – aki, mint a galileai Kánában, nem tagadja meg szeret? közbenjárását a rászoruló világ szükségleteiért –, hogy a kövek, amelyek elzárják a sírokat, amelyekbe az emberiség látszólag eltemette lelkiismeretét, elgördüljenek, mint Krisztus Húsvétjának napján, Mária Húsvétjának elöljárójaként”.