A Torin¨®i Lepel ¨²j megvil¨¢g¨ªt¨¢sban ¨C interj¨² P¨¢lyi Gyula modenai professzorral
Somogyi Viktória - Vatikán
A Torinói Lepel a Kereszténység tárgyi emlékei közül az egyik legérdekesebb darab. Ez egy kizárólag lenb?l készült 4,43 m hosszúságú és 1,13 m szélesség? vászon darab, amelyen, elég halványan, de kivehet?en egy halott ruhátlan férfi képe látható, a vászon egyik felén elölr?l, a másik fél-darabon hátulról. Az ábrázolás fizikai jellege olyan, mintha fotográfiai negatív lenne, ennek következtében a róla készített negatív kép látszólag sokkal információ-gazdagabb, mint az eredeti szövet. Jelenleg a Torinói Keresztel? Szent János székesegyházban ?rzik ¨C innen a neve. Elterjedt vélemény a keresztény világban, hogy e vászon Jézus Krisztus halotti leple volt, közel két évezreddel ezel?tt. A halott sérülései jól kivehet?k és arra engednek következtetni, hogy kínzások után keresztre feszítéssel lelte halálát. Érthet?en ez a különleges objektum nagy tudományos érdekl?dés, valamint fantáziadús spekulációk tárgya. A jelen m?sorban a Lepelr?l szóló magyar nyelv? könyv szerz?jét, Dr. Pályi Gyula modenai professzort, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagját kérdeztük a Torinói Lepelhez kapcsolódó legújabb kutatásokról.
PGY Igen, a Lepel iránti érdekl?dés, különösen az elmúlt évszázadban, a legkülönfélébb természettudományos vizsgálatokban és ezek eredményeinek a mindennapok nyelvére való lefordításában nyilvánult meg. Mondandóm elején szeretném rögtön leszögezni, hogy a Lepel és képének eredetét, pontos korát, illetve Jézus Krisztus személyéhez való viszonyát illet?en a tudomány eddig nem ért el teljesen bizonyító érték? eredményt. Tekintettel azonban a Názáreti Jézus rendkívüli vallási és történelmi jelent?ségére folyamatos er?feszítések történnek az említett kérdések tudományos szint? megválaszolására. Most röviden olasz kutatóknak két, a közelmúltban publikált munkájáról szeretnék beszámolni.
VR Érdekl?déssel várjuk.
PGY A kutatások egyik iránya a Lepellel, mint elszínez?dést hordozó textiliával foglalkozik. Ez a látásmód annyira fontos a kutatások között, hogy nemrégiben, 2025 áprilisában a Magyar Kémikusok Egyesületének folyóirata is egy ilyen szemszögb?l összeállított cikket közölt a korábbi vizsgálatokról. De most két másik dolgozattal szeretnék foglalkozni, amelyek egyrészt Piero Vercelli textilmérnök könyvében, másrészt, nemrégiben a Padovai Egyetem és az olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) Bari-i munkatársaitól jelent meg, angolul a Scientia et Fides cím? nemzetközi folyóiratban.
VR Láthatóan, Itáliában különösen nagy az érdekl?dés a Torinói Lepellel kapcsolatban.
PGY Igen, Vercelli mérnök például vette a fáradságot és archeológiai leletek alapján épített egy olyan szöv?gépet, amilyet Jézus Krisztus korában használtak és amit a Kr. u. 1. század végén más típusok váltottak fel. E gép segítségével el?állított olyan lenvászon terméket, amelynek szövési jellemz?i mindenben megegyeztek a Torinói Lepelével. Ezzel nagy segítséget nyújtott a további fizikai és technológiai kutatáshoz, hiszen így a Lepellel megegyez? jelleg? mintákkal lehet kísérleteket végezni, anélkül, hogy a joggal féltett eredetiben esetleg kárt okoznának. Vercelli könyvének els? oldalára egy kis darab ?Lepel minta¡± van beragasztva úgy, hogy az olvasó is eredetiben tanulmányozhatja a mintát.
VR Ez igazán frappáns ötlet, vélhet?en a könyv sikeréhez is nagyban hozzájárul.
PGY Biztosan így van! A másik publikáció, amit említeni szeretnék, a padovai Giulio Fanti és a Bariban dolgozó Liberato de Caro munkája. Mindketten ismert lepel-tudósok, szindonológusok. Ez a két kutató a Lepel egy részének, az arc-képnek, különböz? hullámhosszúságú (ennek folytán különböz? szín?) fénnyel való megvilágítását tanulmányozta. A gondos fotofizikai és textiltechnikai vizsgálat eredménye azt támasztja alá, hogy a Lepel képe nem a vászon és a holttest, esetleg balzsamozott holttest érintkezéséb?l, hanem valamiféle, a holttestb?l kiinduló sugárzás révén jött létre. E sugárzás jellegér?l csak annyit tudunk, hogy a lepel anyagát képez? cellulóz elszínez?dését okozó kémiai folyamatok kiváltásához elegend? energiával kellett, hogy rendelkezzen. Ez a kép a mai fizikából és biológiából levezethet? folyamatokkal nem magyarázható, már csak azért sem, mert egy holttest, esetleg kih?l?-félben lév? holttest nem bocsáthat ki semmiféle elektromágneses sugárzást. Ilyen módon a magyarázat közel állhat az 1. Korinthusi levél 15. pontjában a halállal és a feltámadással kapcsolatos leíráshoz, de a gondos mérések ellenére ez nem tekinthet? bizonyítottnak. E feltevéssel kapcsolatos egy ugyancsak a közelmúltban publikált érdekes megfigyelés. Bernardo Hontanilla a plasztikus- és rekonstruáló sebészet spanyol professzora 2022-ben leírta, hogy a Lepel Emberének arca, az ? tapasztalata szerint olyan jelleg?, mint aki éppen álomból, altatásból vagy kómából ébredezik. E két megközelítés kezdeti lépéseket jelenthet azon az úton, hogy a Torinói Leplet ne csak egyszer? ?m?emléknek¡±, netán ?ereklyének¡± tekintsük, hanem a Feltámadás de facto bizonyítékának. E rendkívül fontos hipotézis tudományos bizonyításához azonban még sok további kutatómunka szükséges. Reméljük, hogy ezek eredményeir?l miel?bb beszámolhatunk.
VR A Vatikáni Rádióban is reméljük és köszönjük az érdekes beszámolót.
PGY Köszönöm a figyelmet és a lehet?séget.
