A 103 ¨¦ves kor¨¢ban elhunyt P. ?rsy L¨¢szl¨® jezsuita k¨¢nonjog¨¢sz professzor eml¨¦k¨¦re
P. Vértesaljai László SJ ¨C Vatikán
?rsy László 1921. július 30-án látta meg a napvilágot a Fejér vármegyei Pusztaegresen. Szinte napra pontosan ¨C egy hét különbséggel ¨C egy id?ben született Bódi Mária Magdolnával (1921. augusztus 8.). Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte a ciszterci gimnáziumban. A magyar koronázási székhely lelki örökségét innét vitte magával és ?rizte mindhalálig. Noha élete nagyobb részét az Egyesült Államokban töltötte, a 103 évb?l 58-at, mégis mindvégig, akcentus nélkül, hibátlanul beszélte a magyar nyelvet. Valami titka van ennek a nyelvi készségnek, amit a térképre pillantva értelmezek. Pusztaegrest?l pár órányi járásra délre fekszik Egrespuszta, mindkét, vagyis alsó és fels? kiadásában: Fels?rácegrespusztán született 1902-ben Illyés Gyula és Alsórácegrespusztán nevelkedett Lázár Ervin. Az a dél-fejér és észak-tolnai Sár-vidék éppenséggel aranyat termett nagy fiai szívén és ajkán. ?rsy László a fehérvári érettségi után jogot tanult a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 1943-ban belépett a Jézus Társaságába.
Tanulmányok: Budapest-Manréza, Szeged, Róma, Leuven, London, Róma¡
A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, ahol a következ? évben bekopogott hozzájuk Nemeshegyi Péter. Rendi fogadalmai után Szegeden kezdte meg filozófiai tanulmányait, de a háború után kibontakozó kommunista diktatúra jeleit olvasva 1946-ban elhagyta az országot és tanulmányait Rómában folytatta, melyeket végül 1950¨C52 közt Leuvenben fejezett be. 1951-ben szentelték pappá. Angliában fejezte be rendi képzését a terciával, majd Londonban lelkipásztorkodott. Leuven és London után visszatért Rómába, ahol a Gergely Egyetemen kánonjogi doktorátust szerzett XXIII. János pápa ideje alatt, akit nagyon becsült a zsinatot összehív? lelki merészsége miatt (1954¨C57). Mindezt civil jogi mesterfokozattal egészítette ki Oxfordban. 1961¨C66 között a Gergely Egyetemen tanított kánonjogot, közben spirituális volt az Angol Béda Kollégiumban. Közvetlen közelr?l követte a II. vatikáni zsinat eseményeit, mivel a tanácskozáson részt vev? Francis William Markall salisburyi érsek teológiai tanácsadója volt, többek között olyan hasonló kollégákkal együtt, mint Joseph Ratzinger.
Tanítás: Róma Gergely Egyetem, Washingtoni Georgetown Egyetem és New York-i Fordham Egyetem
1967-ben a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen, 1968¨C73 között New Yorkban, a Fordham Egyetemen, majd 1974¨C93 között a washingtoni Georgetown Egyetemen kánonjogot tanított. Emeritus professzorként a hallgatók szavazatai alapján újra és újra visszahívták tanítani és így adódott, hogy egészen 97 éves koráig maradhatott diákjai körében, amit világos mondanivalójának és szeretetteljes emberi karakterének köszönhetett. Könyvei és tanulmányai révén sokan ismerték és tisztelték, ezért is kapott gyakorta meghívást, hogy más amerikai, kanadai és európai egyetemek jogi fakultásain tartson kurzusokat. Nyugdíjba vonulásakor a teológia valamennyi tudományterületét felölel?, dönt?en angol nyelv? saját könyvtárát felajánlotta a Sapientia Szerzetesi Hittudományi F?iskola számára.
A próféta, aki el?re jelezte a relativizmus veszélyét
A rendszerváltást követ?en ?rsy atya majd minden nyáron hosszabb id?t töltött Magyarországon és rendszerint a dobogók?i Manrézában pihent meg. Ehhez az id?szakhoz kapcsolódik egyik személyes emlékem. A 90-es évek második felében az egyik hazai jezsuita rendi nagygy?lésen Dobogók?n ? tartott egy nagy el?adást az USA szellemi életének, gondolkodásmódjának változásáról. Ennek immár közel 30 esztendeje, de amit akkor t?le hallottam az nagyon mélyen megérintett és máig hordozom magamban a prófétai szavait. Az igazság megismerésének a lehet?ségér?l szólt, melynek ?si görög-római és zsidó-keresztény alapfeltételezése az igazság megismerésének a lehet?ségébe vetett hit: Van igazság és ez az igazság az emberi értelem keresése számára hozzáférhet?, a róla szóló beszéd pedig megosztható, kicserélhet?, vitatható és javítható. Ha nem is tudjuk az egész és teljes igazságot megragadni, de közelíthetjük és így a róla szóló ismeret mind teljesebbé válik. Igaz ez a teológiai igazságkeresésre is, melynek ?tárgya¡± maga az Igazság, Jézus Krisztus, úgy, hogy a róla szóló megismerés alakul, változik és fejl?dik, ahogy a Zsinat nyomán a ?dogmafejl?dés¡± gondolata polgárjogot és értelmet nyert. Ezt a hozzáállást torpedózta meg az az új jelenség, amit ?rsy atya akkor, egy mára már jól ismert szóval jellemzett: relativizmus. Eszerint nincs Igazság, csak vélemény, csak közelítés, csak alternatíva létezik. Ez a felfogás lappangva terjed, mint egy arctalan vírus és csak id? kérdése, hogy lassanként minden eddigi magától értet?d? alapigazságot kiforgat és helyébe a saját, mutációra képes variánsait állítja. Semmi sem igaz, de hogy mégis mi az igazság, azt majd kiderül menet közben, mert ennek az új agnoszticizmusnak valójában nincsenek képvisel?i, de mégis mindig megmondják számon nem kérhet? valakik.
Most se hagyj minket eligazító szavad nélkül!
Emlékszem, nagyon feldúlt minket ez az információ. Mára pedig valóság lett bel?le, megosztó valóság, mégpedig az élet minden szektorában. Ferenc pápa ?ideológiai gyarmatosításnak¡± hívja. Folyik is az új neo-kolonizálás! Ezért hát hozzád fohászkodunk.
Dear Father, kedves ?rsy atya! Túl a megélt földi életen, mindenekel?tt az egész életedet köszönjük, hogy mindig hittél és mindig bíztál az isteni Gondviselésben. Hogy van Isten, aki egy jó világot teremtett, aki szeretetb?l megváltott minket és akit az emberi szív és értelem összehangolt, bár fáradságos munkájával követhetünk egész életünkön át. Amíg köztünk jártál, utat mutattál nekünk, s most se hagyj minket eligazító szavad nélkül. Veled együtt ismételjük a mai nap evangéliumi üzenetét Jézus kérésér?l: ?Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket¡± (Jn 8,31).
