杏MAP导航

Vertse Márta - Vatikán

A vértanúság évfordulója alkalmából a Lublini Katolikus Egyetem Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központja konferenciát tartott, amelyen többek között elhangzott, hogy a

náci megszállás idején több mint kétezer szerzetesn? segítette a zsidó állampolgárokat.

A vértanú Ulma család minden tagját 2023-ban avatták boldoggá

Lengyelországban a március 24-i dátum szimbolikus jelent?ség?: 1944-ben ezen a napon ölték meg a nácik Józef Ulmát, várandós feleségét, Wiktoriát és hat gyermeküket, valamint az általuk elrejtett nyolc zsidót: Go?da Grünfeldet, Lea Didnert és lányát, Saul Goldmant és négy gyermekét. A házaspárt gyermekeikkel együtt 2023. szeptember 10-én iktatták a boldogok közé. A lengyelországi Markowában bemutatott boldoggá avatási szertartáson Marcello Semeraro bíboros, a Szentté avatási Ügyek Dikasztériumának prefektusa elnökölt. A német megszállás idején zsidókat ment? lengyelek nemzeti emléknapját 2018 óta ünneplik az országban.

Konferencia a Lublini Katolikus Egyetem Heschel Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központjának szervezésében

Pontosan 84 évvel ezel?tt, 1941. március 24-én hozták létre a lublini gettót, a zsidók iránti gy?lölet jelét. ?Megosztották a várost, amely kultúrák és vallások közössége, amely különböz? származású polgárokat integrál. Szétszakítottak és kerítés mögé zártak egy kultúrát” - mondta Miros?aw Kalinowski atya, a Lublini II. János Pál Katolikus Egyetem (KUL) rektora a konferenciát megnyitó beszédében. A konferenciát az évforduló alkalmából az Egyetem Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központja szervezte, amely a zsidó rabbi és teológus, Abraham Joshua Heschel nevét viseli.

A bátorság és az elszántság példaképei

A témával kapcsolatos konferenciát hivatalos ünnepségek el?zték meg Lublinban, amelyeken részt vettek a városi és tartományi hatóságok, valamint a Nemzeti Emlékezet Intézete lublini székhelyének képvisel?i. Az ünnepségek szentmisével kezd?dtek a kelet-lengyelországi város F?székesegyházában. Ezt követ?en került sor az Ulma családnak szentelt kiállítás megnyitására. Virágokat helyeztek el Marta Wo?owska n?vér háza el?tt is. A Szepl?telen Fogantatás N?vérei kongregáció tagját, a s?onimi kolostor elöljárón?jét 1942-ben azért l?tték agyon a nácik, mert zsidókat rejtegetett a kolostorban. A lengyel vértanú szerzetesn?t Szent II. János Pál pápa 1999. június 13-án iktatta a boldogok sorába Varsóban 107 másik lengyel vértanúval együtt.

Mivel Lengyelországban március 24-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Urunk születésének hírüladása ünnepének vigíliája 2004 óta az Élet Napja, Kalinowski rektor, a német megszállás alatt zsidókat ment? lengyelek nemzeti emléknapjára utalva hangsúlyozta, hogy ez egy különleges jelzés az élet szent mivoltára emlékeztet? nap el?estéjén. ?Azokra emlékezünk, akik saját életüket kockáztatva segítették az üldözött zsidókat. Nagy bátorságról és elszántságról tettek tanúbizonyságot, mert tudták, hogy mind ?k, mind szeretteik életveszélyben vannak. A rejtett h?sök, az Igazak sugárzó példája arra bátorít bennünket, hogy ne féljünk megmenteni senkit, aki segítséget kér mindennapi életünkben” – mondta beszédében Kalinowski atya, a lublini Katolikus Egyetem rektora.

Az Ulma család tanúságtétele megrázta Olaszországot

Az Ulma család Lengyelországban olyan széles körben elterjedt története külföldön nem volt ismert a boldoggá avatás el?tt. Erre emlékeztetett a konferencián Manuela Tulli, az ANSA olasz hírügynökség Vatikán-szakért?je, aki egyben a ?Még a gyerekeket is megölték. Az Ulma család, a zsidókat segít? vértanúcsalád” cím? könyv társszerz?je. A P. Pawe? Rytel-Andrianik történésszel, a Vatican News - Vatikáni Rádió lengyel szekciójának vezet?jével közösen készített kötet az ARES olasz katolikus kiadó gondozásában jelent meg, amelyet a Lublini Katolikus Egyetem is támogatott. Az olasz újságírón? felszólalásában utalt rá, hogy külföldön nagyon keveset beszélnek a zsidókat ment? lengyelekr?l. Amióta megjelent az Ulma családról P. Pawe? történésszel együtt megírt olasz nyelv? kötet, a történet hihetetlenül híres lett Itáliában. ?Megrengettük az egész országot” - nyilatkozta Manuela Tulli, az ANSA olasz hírügynökség Vatikán-szakért?je.

Több mint kétezer h?s szerzetesn? segítette az üldözött zsidókat

Ezután Monika Kupczewska n?vér, a lengyelországi N?i Szerzetesrendek Legf?bb Elöljárói Konferenciája Történeti Bizottságának elnöke, a lublini Katolikus Egyetem egyháztörténeti földrajzi kutatóközpontjának munkatársa szólalt fel. ?Eddig több tanulmány is megjelent a n?vérek háborús id?kben folytatott tevékenységér?l, a zsidó gyermekek és a zsidó lakosság gondozásáról” - magyarázta. Hozzátette azonban, hogy ?az olyan n?vérek, mint Marta Wo?owska n?vér, továbbra is kevéssé ismertek”. A n?vérek egy csoportja, valamint a Történelmi Bizottság által végzett kutatás célja, hogy név szerint bemutasson minden egyes szerzetesn?t. Az eddigi kutatások alapján ma már tudjuk, hogy 2345 szerzetesn? vett részt a zsidó lakosság megsegítésében. A lublini kutatók tovább folytatják életük és tevékenységük dokumentálását” – mondta Kupczewska n?vér, hozzátéve, hogy a zsidó lakosság megmentése más európai országban sokkal könnyebb volt, Lengyelországban a zsidók megsegítését halállal büntették.

A zsidókat ment? lengyel papok és szerzetesn?k tanúságtételei

A lublini II. János Pál Katolikus Egyetem a Heschel Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Központjának tevékenységén keresztül ápolja a zsidó származású lakosság emlékét nemcsak Lengyelországban, hanem az egész világon. Erre egy példa az Ulma családról szóló olasz nyelv? könyv, továbbá Ryszard Tyndorf jogász és dokumentumfilmes kétkötetes angol nyelv? monográfiája is, melynek címe: ?A lengyel katolikus papság zsidóment? akciói a háború idején”. A több mint 1200 oldalas könyv f?ként olyan szerzetesn?k és papok tanúságtételeit tartalmazza, akik a holokauszt idején zsidó polgárokat mentettek Lengyelországban.