杏MAP导航

Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória – Vatikán

Bejrút az egész Közel-Kelet egyik legtöbbet szenvedett városa: megfeketedett épületek, a 2020-as kiköt?i robbanás által megrongálódott házak, a Dahieh városnegyed, a Hezbollah fellegvárának romjai, amelyet Izrael lebombázott. Libanon lakosságát súlyos gazdasági válság sújtotta, amely fiatalok ezreit késztette kivándorlásra. A közelmúltban kitört háború elpusztította a déli régiót, még a f?városban is károkat okozva, súlyosbítva ezáltal a menekültválságot. Libanon hétmillió lakosa mellett három és fél millió menekültet is befogadott: szíriaiakat, palesztinokat, s?t afrikaiakat és ázsiaiakat is, akik migráns munkásként dolgoznak.

Czerny bíboros február 19. és 23. között Libanonba látogat

Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejl?dést El?segít? Dikasztérium prefektusa február 19. és 23. között Libanonba látogat, amelynek célja, hogy közvetítse a pápa közelségét az ország püspökeihez, és támogassa a helyi egyházi kezdeményezéseket. A bíboros szerdán indult Rómából a közel-keleti országba. A pápa egészségét a Libanoni Miasszonyunk oltalmába ajánlotta, akinek szobra egy 600 méter magas domb tetején áll a városra és a tengerre tekintve.

Háborúk

?Imádkozzunk a Szentatya miel?bbi gyógyulásáért” – kérte Czerny bíboros azoktól, akikkel a libanoni f?városba érkezve találkozott, kezdve Paolo Borgia apostoli nunciussal és az észak-libanoni Tripoli maronita érsekével, Youssef Soueif-el, aki a Rafic Hariri repül?téren fogadta. ?Tizenöt évente háború van az országban. Az 1975-ös polgárháború óta rövidebb szünetekkel megszakítva mindig újabb háborúk ciklusában élünk. Már majdnem kialakult az immunitásunk” – jegyezte meg Soueif érsek. Az Izrael és a Hezbollah közötti legutóbbi konfliktus megbontotta az amúgy is törékeny egyensúlyt, és újabb menekülthullámot eredményezett Dél-Libanonból az ország középs? és északi részére. A katolikus egyház kiváltképpen törekedett a migránsok befogadására er?s és világos hangjával, amelyet az általa élvezett szabadság tesz lehet?vé.

A nemzetközi bizalom helyreállítása

A t?zszünet kihirdetésének reggelén sokan visszatértek otthonaikba és falvaikba, nem voltak hajlandók elhagyni országukat. ?Itt akkor is megpróbálunk jöv?t építeni, amikor úgy t?nik, hogy nem létezik” – magyarázta Soueif érsek, aki megkönnyebbülten fellélegzett, amikor egy hosszan tartó politikai patthelyzet után Joseph Aoun új elnök megválasztásáról beszélt. ?Most az állam és az egyház pozíciójának meger?sítésén kell dolgoznunk. Vissza kell szereznünk a nemzeti és nemzetközi bizalmat. Ha egy rendszer jól m?ködik, az emberek itt maradnak.”

Állandó válsághelyzetben

A jelenlegi valóság azonban sivárnak t?nik. ?Nincsenek befektetések, és az emberek megtakarításai az összeomlás után elt?ntek a bankokból, és ki tudja hová kerültek” – mondta az érsek. ?A válság el?tt egy amerikai dollár 1500 libanoni lírát ért; a válság után ez 90 000 lírára emelkedett. Lassan újraindulnak a vállalkozások és a helyi termelés és sok munkavállaló, különösen Tripoliban, visszatért a mez?gazdasági tevékenységhez. ?De az emberek alig érnek el a hónap végére. Egy fiatal sem tervezheti, hogy megházasodik vagy házat vesz. Leveg?b?l élnek” – kesergett a f?pásztor. A maronita érsek beszámolt arról, hogy az emberek folyamatosan kopogtatnak a plébánia és az egyházmegyei hivatalok ajtaján. Meghatódottan szólt arról, hogy a libanoni emigránsok pénzt küldenek haza: ?Libanon évente 7–8 milliárd dollárnyi pénzátutalást kap. Ez egy hihetetlen szolidaritás, amely megmutatja az embereknek, hogy nincsenek magukra hagyva.”

Közelség az emberekhez

Czerny bíboros látogatásának f? küldetése, hogy kifejezze közelségét az emberekhez. A következ? napokban ellátogat Libanon második legfontosabb városába Tripoliba és több déli faluba is. Szerdán és csütörtökön intézményi megbeszéléseket folytatott. Felszólalt a Libanoni Katolikus Pátriárkák és Püspökök Gy?lésén (APECL), ami utazásának els?dleges oka volt. Szerda este találkozott Béchara Boutros Raï bíborossal, maronita pátriárkával a bkerkéi székhelyén, majd megbeszélést folytatott a Vezet?i Akadémia a Békéért (Leadership Academy for Peace) fiatal tagjaival. Az Átfogó Emberi Fejl?dés vatikáni dikasztérium által támogatott kezdeményezés célja a Közel-Kelet és Észak-Afrika régióiból származó, 35 év alatti katolikus fiatalok képzése, hogy felvértezzék ?ket azokkal az eszközökkel, amelyekkel a katolikus társadalmi tanításon alapuló politikai vezet?kké válhatnak.

Kolvenbach jezsuita atya sírjánál

A jezsuita bíboros az apostoli nunciatúrán találkozott ezekkel a fiatal vezet?kkel, miután meglátogatta Peter Hans Kolvenbach holland jezsuita és a Jézus Társasága 1983 és 2008 közötti generálisának sírját, aki Libanonban tanított, és ott hagyta a szívét, azt kérve, hogy Libanonban temessék el. Sírja, egy egyszer? márványlap húsz hasonló libanoni jezsuita és misszionárius (köztük Andreas Masse, aki az 1980-as években mártírhalált halt Sidonban) között, a Collège Notre-Dame, Libanon egyik legjobb iskolájának temet?jében található. Az oktatási intézményt a jezsuiták vezetik az el?kel? Baabda kerületben. Tizenegy évig Czerny bíboros volt Kolvenbach atya titkára, aki a társadalmi apostolkodás ügyeiért felelt. ?A II. Vatikáni Zsinat szellemében Kolvenbach atya fáradhatatlanul megújította és átstrukturálta a jezsuita spiritualitás, közösség, formáció és – ami a legfontosabb – küldetés minden aspektusát. Munkája az Alkotmányok 1995-ös aktualizálásában csúcsosodott ki” – nyilatkozta Czerny bíboros a Vatikáni Rádiónak.