Virtu¨¢lis l¨¢togat¨¢s a r¨®mai katakomb¨¢kban: ?Micsoda Paradicsom!¡±
Ged? Ágnes / Michele Raviart ¨C Vatikán
A 2020-as nap mottója: ¡°Micsoda Paradicsom!¡±, melynek célja, hogy újra fölfedezzük a korai keresztények archeológiai és spirituális örökségét. Öt év telt el Ferenc pápa Laudato si¡¯ ¨C kezdet? enciklikájának közzététele óta, ezért a szervez?k úgy döntöttek, hogy idén a katakombákban ábrázolt természeti szépségeket mutatják meg a nagyközönségnek.
Vissza az édenkertbe
¡°A bukolikus jelenetek, a virág-, növény- és állatábrázolások, melyek önmagukban vagy bibliai, jelképes formában jelennek meg, a kezdetekhez visznek vissza minket. Az édenkertbe és egyben a Paradicsomba, a boldogok országába, ahol a teremtett világ eredeti szépségét újrateremtve látjuk mint célt, életünk zarándokútjának végén, melyen a Feltámadt Krisztusba vetett hit adott támaszt nekünk¡± - írja a Keresztény Archeológia Pápai Bizottság közleménye.
Harmónia a teremtett világgal
¡°A teremtett világ természeti szépségei láttán, melyek hol vázlatosan, hol részletgazdagon díszítve tárulnak fel el?ttünk ¨C még ha a sötétség és a halál uralta környezetben is ¨C spontán feltör bel?lünk a kiáltás: ¡°Micsoda Paradicsom!¡±. Rácsodálkozunk a magával ragadó természeti szépségre, és egyben az emberi lét utolsó állomására, melyet nemcsak a hív?k, hanem az egész emberiség ilyennek remél. Az ?skeresztények - els?sorban a bibliai szövegekre támaszkodva - paradicsomi környezetbe ágyazva képzelték el az emberi élet végs? kiköt?jét. Oda, ahol teljes a harmónia a teremtett világgal, minden teremtménnyel, akik szintén meghívást kaptak a Krisztus által hirdetett és megígért, majd feltámadásával megkezdett új életbe.¡±
A katakomba-nap programja
A járvány miatt a katakomba-nap virtuálisan zajlik majd, az internet segítségével. A kezdeményezés szombaton 10.45-t?l 18.30-ig elmélkedéseket hallhatnak az érdekl?d?k, illetve olyan felvételeket csodálhatnak meg a római Anapo-úti katakombákból, amelyeket eddig még nem mutattak be a nagyközönségnek. Felszólal többek között Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Keresztény Archeológia Bizottság elnöke; az intézmény titkára, valamint a katakombák régészeti felügyel?je is. A Vatikáni Rádió két újságírója részleteket olvas föl a Laudato si¡¯ ¨C enciklikából, felidézik Szent Perpétua és Szent Felicitász történetét. Mint ismeretes, az ókeresztény vértanúkat a Septimus Severus-féle keresztényüldözés idején keresztény hitükért börtönbe vetették. 203. március 7-én Karthágóban vértanúságot szenvedtek hitoktatójukkal és három hittársukkal együtt.
A honlapon virtuális kiállítás keretében tekinthet? meg a ?Laudata Terra¡±, Max Serradifalco m?vész munkáiból, melyeket a pápai enciklika ihletett a teremtett világról.
Az Anapo-úti katakomba
A most bemutatandó katakomba az Örök Város északi részén, az ?si Via Salaria mentén található, és a III-IV. századra vezethet? vissza. 1578. május 31-én fedezték fel rá a munkások a katakombát, amikor az üledékes tufak?zetben ásva megcsuszamlott a föld és el?bukkant ez a falfestményekben, feliratokban és szarkofágtöredékekben gazdag temetkezési hely. Emberi testeket nem találtak, valószín?leg azért, mert a IX. században a katakombák halottait átszállították a temet?kbe. Az Anapo-úti katakomba a zarándokok, humanisták és oratoriánusok kedvelt úticélja lett, akik a temetkezési kultuszon és az itt található bibliai képábrázoláson keresztül er?sítették meg katolikus álláspontjukat a XVI. században felmerült protestáns vita kapcsán.
Ferenc pápa a római katakombákban
Ferenc pápa is ellátogatott tavaly az egyik híres római katakombába. 2019. november másodikán, Halottak napján a bencés n?vérek gondozásában álló Priscilla katakombában mutatott be szentmisét az elhunyt hívek lelki üdvéért. A ?Katakombák Királynéjának¡± nevezett ?si földalatti keresztény temetkezési hely tágas bazilikájában tartotta meg a pápa lila miseruhában a szentmisét. Ez volt az els? alkalom, hogy katakombában járt. A hely a keresztény ember identitására utal, amelyet Ferenc pápa két szentírási képpel világított meg. Az egyik a Mátéi boldogmondások sora, melyben Jézus föltárja a keresztény ember alapvet? vonásait, melyek ma is nélkülözhetetlenek az igazi személyi azonossághoz. Ezt a képet teszi teljessé a Máté evangélium 25. fejezetében a végítéletr?l szóló tanítás, amiben Jézus azonosul a testi irgalmasság alapvet? cselekedeteivel.
Az igazak lelke az Úr kezében van
Második alapkifejezés a hely, ahová egykor e keresztények összegy?ltek az Eucharisztia ünneplésére. Ám valójában a keresztény embernek sehol nincs helye, ahol biztonságban van. Az igazak lelke az Úr kezében van, az ? sebekkel megjelölt kezében, ahol oltalmat találhatunk. Végül Ferenc pápa a reménységre utalt. A mi reménységünk a Mennyben van, oda vetjük reményünk horgonyát és mi, kezünkben kötéllel tartjuk magunkat, szemünket pedig a túlsó partra függesztjük, ahová át kell jutnunk.
