杏MAP导航

Vertse Márta – Vatikán

Október 19-én este Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek imába merült Boldog Jerzy Popie?uszko sírjánál, amely a Kostka Szent Szaniszló templom bejárata el?tt helyezkedik el, majd ünnepi szentmisét mutatott be a vértanú pap emlékére.

A hamarosan a boldogok sorába lép? Stefan 奥测蝉锄测ń蝉办颈 bíboros szentelte pappá

Jerzy Popie?uszko 1947-ben született Lengyelország észak-keleti részén,  Bia?ystok  megye egy kis falujában, Okopyban, paraszti családban. 1972. május 28-án Tiszteletreméltó Stefan 奥测蝉锄测ń蝉办颈 bíboros szentelte pappá. Papi szolgálatát kezdetben varsói plébániákon folytatta, majd kórházi lelkipásztor lett és részt vett munkásközösségek megalakulásában.

1980-tól 1984-ben bekövetkezett vértanú haláláig a Solidarno?? független szakszervezet káplánja volt. A Szolidaritás hatalmas tömegbázissal rendelkezett,  1981-ben már tíz millió tagja volt. Mivel veszélyt jelentett a kommunista hatalom számára, 1982. október 8-án törvényen kívül helyezték, a szakszervezet vagyonát átadták a rezsim szerveinek.  Jerzy Popie?uszko atya 1980 augusztusában tartotta az els? szentmisét sztrájkoló munkások számára gyáruk udvarán, Varsóban.

Hadiállapot, kijárási tilalom, internálás – Lengyelország a ’80-as évek elején

Miután Wojciech Jaruzelski tábornok és miniszterelnök, egyben a LEMP, a Lengyel Egyesült Munkáspárt f?titkára 1981. december 13-án hadiállapotot hirdetett ki, ett?l kezdve a fiatal pap karitatív munkát végzett, szolgálva a kommunista hatalom üldözötteit. A hadiállapot együtt járt a szabadságjogok felfüggesztésével. Az utcákat katonai ?rjáratok szállták meg, az épületeken a Szovjetunióban kinyomtatott falragaszok hirdették a hadiállapot, a kijárási tilalom bevezetését. Betiltották a sztrájkot, a gyülekezést, felfüggesztették a társadalmi szervezeteket, a sajtótevékenységet. A rádió és a televízió sokáig kizárólag Jaruzelski tábornok beszédét közvetítette, katonai vezetés alá vonták a gyárakat, üzemeket. A Szolidaritás több mint ötezer tagját letartóztatták, internálták.

Szentmisék a hazáért, a vallásszabadságért

A hadiállapot bevezetését követ?en, 1982. január 17-én kezdte el Popie?uszko atya a hazáért mondott szentmiséket a varsói Szent Szaniszló templomban. Hamarosan elterjedt országszerte, hogy ezeket a miséket bebörtönzött munkásokért, a rendszer áldozataiért, szenved? honfitársaiért ajánlotta fel. Szentbeszédeinek visszatér? gondolata Szent Pál Rómaiakhoz írt leveléb?l vett idézet: ?Ne hagyd, hogy legy?zzön a rossz, te gy?zd le jóval a rosszat” (Róm 12,21). Szentmiséi el?tt lengyel színészek és el?adók olvastak fel részleteket hazafias irodalmi m?vekb?l, majd részt vettek az olvasmányok felolvasásában is, kockáztatva, hogy elhurcolják, bebörtönzik ?ket. Hívek ezrei gy?ltek össze szentmiséin, hogy meghallgassák merész, hazafias prédikációit, amelyekben bátran megvédte a vallás- és véleményszabadságot, bírálta a kommunista rendszert, a hadiállapotot és a lengyel hatóságok által bevezetett elnyomó intézkedéseket. Szentmiséit ugyanakkor a mély áhítat jellemezte, a Szentostyát átszellemülten tartotta kezében, mélyen átélve Krisztus keresztáldozatát.

A kommunista uralom minden eszközzel megpróbálta elhallgattatni a fiatal papot, akinek országszerte egyre növekedett a hív?serege. Többek között egy színlelt autóbalesettel törtek életére, de mivel ez meghiúsult, így a végs? megoldáshoz, élete kioltásához folyamodtak a hatalom emberei.

A kommunista politikai rend?rség parancsára oltották ki életét

1984. október 19-én éjjel, m?szaki hibát színlelve és segítséget kérve ismeretlenek állították meg az autót, amelyben az atya utazott  Bydgoszcz-ból vissza Varsóba.  Sof?rjét megbilincselték és elhurcolták, ?t pedig megverték, kezét összekötözték és bezárták az autó csomagtartójába. Azonban amikor a csomagtartó teteje felpattant, az atya megszabadította magát a kötelékekt?l és a szájába tömött rongyoktól, és futni kezdett. Hóhérai azonban utolérték, egy fadoronggal leütötték és véresre verték, kezére, lábára újból béklyókat tettek, nyakára hurkot, lábára tízkilós, kövekkel teli zsákot kötöttek. A Visztula partján fekv? W?oc?awek melletti duzzasztóhoz vitték, és az egyik hídról a vízbe vetették. Holttestét búvárok találták meg 11 nappal kés?bb, október 30-án, elrablásának helyszínét?l mintegy 72 kilométerre.  

Szent II. János Pál imádkozott sírjánál

Jerzy Popie?uszko atya temetésén több mint negyedmillióan vettek részt 1984. november 3-án,  jelen volt Lech Wa??sa, a Solidarno?? elnöke is. Sírjáról a rezsim emberei eltávolították a feliratot, amely az igazságot hirdette: ?1984. október 19-én meggyilkolták a Belügyminisztérium és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjai”. Arra a hírre, hogy a hatóságok meg akarják gyalázni sírját és holttestét, hívei ezrei fogtak össze és megfogadták, hogy sírját boldoggá avatásáig ?rizni fogják.

Szent II. János Pál 1987. június 14-én, harmadik lengyelországi apostoli látogatása során felkereste Varsó északi negyedében,  ?oliborzban a templomkertet és letérdelve imádkozott a fiatal vértanú pap sírjánál. Miután átölelte és megcsókolta a sírkövet, a mögötte térdel? szül?khöz fordult. Az édesanyához, Marianna asszonyhoz ezeket a szavakat intézte: ?Egy nagy emberrel ajándékoztál meg bennünket”. Az édesanya pedig így válaszolt a Szentatyának: ?Nem én, hanem Isten adta a világnak általam”.

Jerzy Popie?uszko atya boldoggá avatási eljárása 1997. február 8-án kezd?dött meg.  2010. június 6-án iktatta a boldogok sorába XVI. Benedek pápa nevében Angelo Amato érsek, a Szentté avatási Kongregáció akkori prefektusa. A varsói szertartáson mintegy 150 ezer hív? vett részt. 

Boldog Jerzy Popie?uszko tisztelete Magyarországon is elterjedt. Csepelen, a születésének 70. évfordulója alkalmából 2017-ben felállított emlékm?vön ez a mondása olvasható: ?A Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem er?szakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében.” Ez a mondat elhangzott utolsó, 1984. október 19-én mondott szentbeszédében is és gondolatmenete így folytatódott: ?Szabadtéri oltárok el?tt figyelmeztetett az emberi munka méltóságára, az embert megillet? méltóságra és tiszteletre. Inkább ezeket az értékeket követelte, mint a mindennapi kenyeret”.

Utolsó homíliáját honfitársa, a lengyel pápa szavaival kezdte: ?II. János Pál pápa 1982. június 23-án a következ? imádsággal fordult a cz?stochowai Sz?z Máriához: ?Hálát adok a Sz?zanyának mindazokért, akik h?ségesek maradnak lelkiismeretükhöz, akik küzdenek a gyengeség ellen és er?t öntenek másokba. Hálát adok a Sz?zanyának mindazokért, akik nem engedik, hogy legy?zze ?ket a rossz, inkább ?k gy?zik le a rosszat jóval”.

Jerzy atya maga volt a szelídség és a bels? határozottság 

Jerzy atya, aki maga volt a szelídség, szentbeszédének utolsó szakaszában az er?szak ellen emelte fel a szavát: ?Nem harcolhatunk er?szakkal azért, hogy a rosszat jóval gy?zzük le. A hadiállapot idején a Szentatya (II. János Pál pápa) így imádkozott a cz?stochowai Sz?z Máriához: ?nem tud megfelel?en fejl?dni az a nép, amelyet megfosztanak az önazonosságát biztosító jogoktól, s az állam nem támaszkodhat semmiféle er?szakra”. Aki nem tudott szívvel és ésszel gy?zni, az megpróbálja er?szakkal. Az er?szak minden megnyilvánulása az erkölcsi alsóbbrend?ség bizonyítéka. A legszebb és legmaradandóbb küzdelmek, melyeket az emberiség ismer - az emberi gondolat küzdelmei. A legnyomorúságosabbak és legrövidebbek  -  az er?szak küzdelmei. Az az eszme, melynek fegyverre van szüksége a fennmaradáshoz  -  magától elhal. Torz az az eszme, amely csak er?szakkal tud fennmaradni. Az életképes eszme magával ragad, embermilliók követik önként.

Boldog Jerzy Popie?uszko vértanú halála el?tt néhány órával mondott homíliáját ezekkel a szavakkal fejezte be: ?Imádkozzunk, hogy mentesek legyünk a félelemt?l, a rettegést?l, de mindenekel?tt a bosszúvágytól és az er?szaktól!”